2015. április 26., vasárnap

Nyár, vízpart, lángos

Valamiért csak a nyárhoz és a vízparthoz kötjük a lángosevést (persze, ott esik legjobban két csobbanás között, és nem utolsó sorban nem a saját lakásunkat lengi be a vele járó masszív olajszag), pedig egy jó kis baráti összejövetelre legalább olyan jó, mint egy őszi kiránduláson. 
Hozzávalók (10 db-hoz)


- 50 dkg liszt
- 2 kisebb tojás
- 2,5 dl tej
- egy csapott kávéskanál cukor
- fél kisdobozos tejföl (kb. 2 nagyobb evőkanálnyi)
- egy fél lapos evőkanál só
- 1,5 dkg élesztő
- fokhagyma, tejföl, sajt a tetejére
- egy liter olaj a sütéshez

Elkészítés

A langyos cukros tejbe belemorzsolom az élesztőt, és hagyom felfutni. Ez idő alatt egy keverőtálba kimérem az összes többi hozzávalót. 
Ha felfutott az élesztő, beleöntöm a tálba, és géppel (vagy kézzel) alaposan összedolgozom. 
Jó ragacsos tésztát kell kapnunk, de ez így jó, nem szabad túllisztezni. Amikor a tészta már nagyjából elválik az edény falától, konyharuhával letakarom, és meleg helyen egy órát kelesztem. 
Közben elkészítem a feltétet: megpucolok 4-5 gerezd fokhagymát, és áttöröm egy kis tálkába. kevés vízzel és még kevesebb sóval elkeverem, és félreteszem. Lereszelem a sajtot (jóóóó sokat, úgy finom, ha sok van rajta), és előveszem a tejfölt is.
Ha megkelt a tészta, egy edénybe felteszem melegedni az olajat. 
Nem szabad forrónak lennie, csak jó melegnek. És most jön az igazán pepecs rész: mindkét kezem alaposan beolajozom, és egy ökölnyi darabot tépek a tésztából. Két kezemmel széthúzogatom, hogy kb. mindenhol egyforma vékony legyen a tészta (vigyázva, hogy ne szakadjon ki. Ha mégis, összegyúrom és kezdem elölről), és óvatosan az olajba engedem. 
Kis lángon hagyom megsülni. 
Ha villával alányúlva azt látom, hogy aranybarna, megfordítom, és a másik oldalát is megsütöm. Papírra szedve hagyom lecsöpögni a felesleges olajat. 
Még melegen megkenem a fokhagymával, megszórom sajttal és teszek rá tejfölt is - én így szeretem legjobban. Nem éppen diétás étel, de ki tudna neki ellenállni? :o)
Ha az olaj kellően meleg, és a tészta is szobahőmérsékletű, nem kell félni, nem szívja meg magát olajjal, és a könnyű, laza tésztának köszönhetően igazán finom lángos kerül a tányérokba.
Ha vendégeket várok, egyből dupla adagot keverek be, de vigyázni kell, mert könnyen kinőheti a kelesztő edényt. Ha nem sütöm ki mindet, egy jó nagy, kiolajozott zacskóban hűtőben napokig is eláll. Ekkor legalább egy órával sütés előtt kiveszek a hűtőből, és hagyom szobahőmérsékletűre melegedni. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése