2014. november 2., vasárnap

Palacsinta

Én a legtöbbet a konyháról édesanyámtól tanultam. Tőle láttam, hogy a főzés nem agysebészet, és igazi élmény is lehet, ha nem kerítünk neki túl nagy feneket, és kellően lazán kezeljük egészet. És azt is tőle tanultam, hogy egy jó palacsinta percek alatt elkészíthető, és akár este 8kor is nekiállt sütni a kedvünkért. 

Mindig is irigykedtem azokra, akik nem merev arányokkal, hanem érzésre készítették el a palacsinta tésztáját (mint édesanyám is). Nekem ez nem megy, és nagyon boldog voltam, amikor kikísérleteztem a számomra tökéletes palacsintatésztát. 
Hozzávalók (kb. 10 db palacsintához)

- 20 dkg liszt
- 2 tojás
- 3 dl tej
- 1,5 dl szóda/szénsavas ásványvíz
- egy csipet só
- 1,5 evőkanál vaníliás cukor
- 1 evőkanál olaj (+ kb. 0,5 dl a sütéshez)
- egy késhegynyi friss élesztő

Elkészítés

Először is a tejet meglangyítom, és fél kanál cukrot elkeverek benne, majd belemorzsolom az élesztőt; félreteszem, hadd dolgozzon az élesztő.
Közben a tojásokat kézi habverővel jó alaposan felverem, majd mehet bele a maradék cukor, a só és az olaj. Ha felfutott az élesztő, belekeverem a tojásba. A lisztet óvatosan keverem bele, hogy csomómentes legyen, és a szódát (vagy ásványvizet) csak a legvégén adom hozzá. 
Hagyom pihenni egy negyedórát, majd következik a sütés: felmelegítek egy teflon palacsintasütőt, és egy kanállal csöpögtetek bele pár csepp olajat. 

Egy kicsit hevítek rajta, majd egy szűk merőkanálnyi tésztát a palacsintasütő közepére öntök, és szépen egyenletesen szétfolyatom. Közepes lángon sütöm, hogy ne égjen meg. Akkor fordítom meg, amikor megjelennek a kis kráterek a tésztán, és a széle már kezd barnulni:

A másik oldalát is sütöm egy kicsit, majd mehet a tányérra. Bevállalósak a palacsintát feldobva is megfordíthatják :o)

Ameddig sül a következő, a kész palacsintát frissen melegében megkenem jóféle házi baracklekvárral (köszönet érte édesmaminak :o)), és még kakaóport is szórok rá (én a nyuszisat szeretem. Emlékszel? "Igyál még egyet, és fogd rá a nyuszira!"). Nálunk ez a lekváros-kakaós szerelem anyai ágon öröklődik több generáción keresztül, de a töltelék lehet bármi: mazsolás túró, lekvár vagy kakaó önmagában, fahéj, diós tojáshab, mogyorókrém; de még akár reszelt sajt is. 

Szóval ha a töltelék a helyén, feltekerem, és hagyok egy kis időt, hogy a melegtől elolvadjon a kakaó. 

Még langyosan tálalva a legfinomabb :o)

1 megjegyzés:

  1. Eddig nem ismertem elesztövel, igy ezt is ki kellett probälnom :) Könnyed a tesztäja, pont ahogy mi is szeretjük es egy rontott darab sem volt! Ennel maradok! T.

    VálaszTörlés